A Horvát Nemzeti Bank (HNB) volt és jelenlegi vezetői, valamint munkatársai az elmúlt húsz évben számos esetben a bennfentes kereskedelem szabályozását sértő ügyletet folytattak olyan bankok értékpapírjaival, amelyek felügyeletével voltak megbízva - állítja az Index.hr internetes hírportál a horvát Központi Elszámolóház és Értéktár (SKDD) archív dokumentációjára hivatkozva.
Három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy volt szlovákiai polgármestert az Európai Ügyészség (EPPO) nyomozása után és ez az első bírósági ítélet, amelyet a korrupció elleni ügynökség információi alapján hoztak meg – írja az Euronews.
Az Európai Ügyészség (EPPO) befolyással üzérkedés, valamint hivatali és hatósági visszaélés bűntette miatt indított nyomozást négy horvát állampolgár, valamint két cég ellen és november 10-én mind a négy gyanúsítottat letartóztatták az EPPO kérésére, köztük az EU-pénzekért felelős volt horvát minisztert, Gabrijela Zalacot is – közölte az EPPO.
Az Európai Ügyészség által vezetett nyomozás keretében öt országban, Németországban, Hollandiában, Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon tartottak házkutatást áfacsalás ügyében - tájékoztatott a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség (EPPO) rövid közleményében szerdán.
A jelek szerint az Európai Bizottság azzal számol, hogy nyár-ősz körül megjelenik az Európai Bíróság ítélete abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett a tavaly év végén elfogadott jogállamisági rendelet miatt és utána elkezdi alkalmazni a rendeletből fakadó jogállamisági mechanizmust, ami egyes tagállamok kapcsán az EU-pénzek befagyasztásához is elvezethet – mindezt Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos mondta azon az eseményen, amikor hivatalosan is elindították az új Európai Ügyészség munkáját. Jorová egyébként közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is megerősítette, hogy az Európai Ügyészség június 1-jén megkezdi működését és amely új szervezetnek az lesz a feladata, hogy az uniós költségvetés terhére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat lefolytassa. A a megerősített együttműködéssel létrehozott Európai Ügyészségben csak Magyarország és Lengyelország nem vesz részt, a többi 23 tag igen, és kimaradási joga van Dániának, illetve Írországnak.
Azt kérte keddi személyes találkozóján az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Varga Judit igazságügyi minisztertől, hogy Magyarország gondolja újra az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás kérdését, vagy legalábbis igyekezzen jó együttműködést kialakítani a közösség új korrupció-ellenes hivatalával – derül ki az Euronews és a Népszava brüsszeli tudósítóinak egybehangzó információiból. A felvetés nem teljesen meglepő, hiszen már csak Magyarország és Lengyelország maradt ki az Európai Ügyészséget működtető megerősített együttműködésből, a többi 23 tagállam mind jelezte a csatlakozását az új uniós intézményhez, a dánoknak és az íreknek pedig kimaradási joga van.
A magyar lakosság döntő többsége szerint az uniós fejlesztési támogatások egy jelentős része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol és még a kormánypárti szavazók 70 százaléka is úgy vélekedik, hogy az EU-támogatások egy része nem megfelelően van felhasználva és abból magánvagyonok keletkeznek - ez derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből. Éppen emiatt a magyarok 76 százaléka támogatná az Európai Ügyészséghez csatlakozást, igaz ebben a kérdésben a kormánypártiaknak csak 51 százaléka támogató hozzáállású, míg több ellenzéki pártnál ez 100 százalékos.
A Parlament jóváhagyta a Bizottság és a legtöbb uniós intézmény éves zárszámadását, de összeférhetetlenség esetén határozottabb fellépést vár az uniós források kárára elkövetett csalások, a korrupció, az összeférhetetlenség, a szándékos visszaélések és a szervezett bűnözés ellen, és az uniós pénzek méltányosabb elosztását várják – derül ki az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által küldött közleményből.
Az Európai Bizottság nem tűri el az uniós pénzek helytelen felhasználását és a támogatásokkal elkövetett csalásokat, a korábbinál szigorúbban kíván fellépni az ilyen esetek elkövetőivel szemben - jelentette ki Johannes Hahn, a költségvetési és igazgatási ügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az uniós támogatások felhasználásával foglalkozó vitáján kedden.
Megszavazták a román Laura Codruta Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását csütörtökön az európai uniós tagországok kormányainak képviselői, így már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ő lesz a hamarosan felálló intézmény első vezetője.
A magyarok 58 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az EU-pénzes visszaélésekben hatékonyabb fellépést ígérő Európai Ügyészséghez és még a kormánypárti szavazók körében is valamivel többen vannak (41%) azok, akik támogatják csatlakozást, mint azok, akik nem (37%) - derül ki a 24.hu megrendelésére április második felében készült Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Kezdeti vonakodása ellenére Málta is csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amely így az úgynevezett uniós megerősített együttműködés huszonkettedik tagállama lett - jelentették be kedden Brüsszelben.
Az Európai Bizottság szerdán megerősítette Hollandia csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amely így már huszonegy tagállamot számlál, de rövidesen meg lesz a 22. tag is, hiszen már Málta is bejelentette csatlakozási szándékát. Mivel a britek távoznak az EU-ból, így már csak 5 tagállam, köztük Magyarország hiányzik a listáról.
Bár a 27 lehetséges uniós tagállam közül már 23 csatlakozni akar az uniós pénzek hatékonyabb nyomon követését célzó Európai Ügyészséghez, Trócsányi László régi-új igazságügyi miniszter a mai parlamenti meghallgatásán átgondolatlan koncepciónak nevezte az új intézményt és szuverenitási okokkal is magyarázta, hogy Magyarország miért nem fog ahhoz csatlakozni.
Ha Magyarország és Lengyelország az eddigi vonakodás után hajlandó belépni az új Európai Ügyészség hatálya alá, akkor az Európai Bizottság hajlandó egyszerűsíteni és lazítani az EU-s pénzfelhasználás szabályait a következő uniós keretköltségvetésben - ezt ajánlotta ma fel a testület igazságügyért felelős uniós biztosa az EurActive tudósítása szerint. Vera Jourová mai hozzáállása első ránézésre jelentős változást tükröz a néhány hónappal ezelőttihez képest, amikor még azzal "fenyegetett", hogy azok a tagállamok eleshetnek a 2020 utáni EU-pénzektől, akik nem lépnek be az új ügyészség hatálya alá. A jelek szerint azonban nem arról van szó, hogy tényleg részben a "kedvünkért" lazítanának és egyszerűsítenének a szabályokon az eddig tervezetthez képest, hiszen akik belépnek, azokra eleve kedvezőbb szabályok vonatkoznak. Így a mai jelzés inkább csak egy "kommunikációs trükköt" takarhat, amelyben jobban kidomborították a belépés előnyét.
A jogi ügyekért felelős cseh uniós biztos tegnapi javaslata egyéni vélemény, amely nem tekinthető az Európai Bizottság hivatalos javaslatának, hiszen az még nem is került soha a biztosi kollégium elé - hangsúlyozta egy mai nyilvános budapesti beszélgetésen Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa ezzel arra a tegnapi interjúra utalt, amelyben Vera Jourová amellett foglalt állást, hogy 2020 után csak azok a tagállamok kaphatnák meg az EU-s támogatásokat, amelyek csatlakoznak a most felálló Európai Ügyészséghez.
Már korábban is bedobta azt a kemény javaslatát az Európai Unió igazságügyi biztosa, hogy akkor kaphatjuk meg a 2020 utáni EU-pénzeket, ha csatlakozunk a most felálló Európai Ügyészséghez, de egy mai interjúban még világosabbá tette, hogy a két dolgot össze kellene kötni. Vera Jourová szerint logikus, hogy akik 2020 után is jelentős EU-pénzt akarnak kapni, vessék alá magukat a most 20 tagállammal felálló új uniós intézmény joghatályának. Magyarország, illetve további 7 tagállam egyelőre kimaradna ebből az együttműködésből, de ez a mai újabb erős üzenet, ami zsarolással is felér, lehet, hogy megváltoztatja majd az álláspontjukat.
A minap lezajlott uniós csúcstalálkozón számos más ügy mellett arról is döntés született, hogy megerősített együttműködés formájában, de többek között Magyarország és Lengyelország részvétele nélkül létrejön az európai ügyészi hivatal (EPPO). Az új uniós intézmény a határokon átnyúló áfa-csalásokon kívül az uniós forrásokkal összefüggő korrupciós ügyekben is nyomozhat majd. Az illetékes cseh uniós biztos szerint nagy nettó haszonélvező tagállamként a magyaroknak és a lengyeleknek is támogatniuk kellene az intézményt, mert esetleg ehhez kötnék később a strukturális és kohéziós pénzek elérhetőségét, igaz nincs ilyen javaslat hivatalosan - jegyzi meg összefoglalójában a Bruxinfo.
Az az egyik legfőbb ellenérv az Európai Ügyészség felállításával szemben, hogy "egy Magyarországon történt bűncselekményről olyan tanács is dönthetne, amelynek nem tagja a magyar ügyész" - ismertette a magyar kormány elutasító álláspontjának egyik központi elemét a Magyar Hírlapnak Kecsmár Krisztián. Az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára összességében úgy érvelt: nem lenne hatékony az Európai Ügyészséggel felálló rendszer, "hiszen nem megfelelő szinten kezelné a döntéshozatalt".
Egyre távolabb kerül a grúz EU-csatlakozás.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
